Alakulásunkkor Máté ev. 5,16-ból választottuk igei jelmondatunkat: „Ragyogjon a ti világosságotok!”
Célkitűzéseinknek, értékrendünknek ez az alapja. Szeretnénk olyan felnőtteket nevelni, akik a krisztusi értékrendet követve, szeretettel és kötelességtudással végzik munkájukat, élik életüket. Olyan embereket, akik értékes tagjai lesznek társadalmunknak, családjuknak, egyházuknak, hazájuknak. Arra törekszünk, hogy a valódi értékeket meglátva, hitükhöz hűek maradva, az igei világosságot átragyogtatva éljék életüket! Ezeknek az elveknek a közvetítése elsődleges feladatunk és felelősségünk. Ebből következik, hogy igényes munkára, egymás tiszteletben tartására, megbecsülésére neveljük őket.
Alulról építkező iskolaként nevelőtestületünket sikerült úgy kialakítani, hogy egységes, keresztyén lelkülettel, magas szakmai tudással, igényes, precíz munkavégzéssel, nagy empátiakészséggel és gyermekszeretettel rendelkező pedagógusokból áll. Gyermekeink szeretnek iskolába járni. Jókedvű, derűs légkörben töltik el napjaikat. A délelőtt tanultakat a délutáni foglalkozásokon mélyítik el.Néptánc, informatika (saját tablet-gépekkel), angol nyelv színesítik órarendjüket. De fakultatív úszás, vagy a zeneiskola lehetőségeit is ki tudják használni. A heti két órarendi hittan mellett hétkezdő áhitaton vagyunk együtt a templomban. A hét többi napján reggelente közös elcsendesedéssel kezdünk. Egyházi ünnepeinkre csendes napokon készülünk.
A mindennapok rendszeres munkáját igényesen szervezett ünnepélyek, házi, megyei, országos és egyházi versenyek, kirándulások, színházlátogatások és számtalan közös program teszi változatossá. Örömünkre szolgál, hogy a versenyeken sok-sok arany és ezüst minősítést értünk el. A mindennapi nevelő-oktató munkánkhoz, illetve az iskolánk működtetéséhez nagy segítséget kapunk a fenntartó gyülekezet elnökségétől, presbitériumától és tagjaitól. Nagy örömünkre szolgál, hogy gyermekeink szülei is valóban odafigyelő, a feladatokat észrevevő, segítőkész partnerként állnak mellettünk.
Iskolánk története
A biai református iskola több mint két évszázados múltra tekint vissza. Mivel azonban 1811-ben egy tűzvész alkalmával az egyházközség iratai elégtek, az iskola történetének kezdeteit homály fedi. Említésével először egy 1816-ból származó vizitációs jegyzőkönyvben találkozunk. Ekkor negyven fiú ás harmincnyolc leány tanulója volt az iskolának, akiknek névsora is megtalálható az említett okiratban.
Abból, hogy a jegyzőkönyv sürgős tennivalóként említi az iskola épületének felújítását arra következtethetünk, hogy az már jóval korábban, valamikor a 18. század utolsó harmadában elkezdhette működését. Végül a templom mögött álló épület helyén 1832-ben sikerült új iskolát építenie a gyülekezetnek. Ezt az épületet 1886-ban részben lebontva, részben felújítva óvodává alakították át. Ez a változás azért nem jelentett fennakadást az oktatásban, mert időközben az egyháznak sikerült megvásárolnia a templom szomszédságában lévő uradalmi területet, amire 1883-ban egy cserépzsindellyel fedett, két nagy tantermes, korszerűen felszerelt iskolát épített. Az 1948-ban államosított református iskola hatvannégy éves kényszerszünet után 2012. szeptemberében kezdte meg újra működését.